HTML

Svédpadló

Minden, ami svéd.

Friss topikok

  • svedpadlo: Köszönöm az építő jellegű hozzászólást, elnézést a hibáért, természetesen igazad van. (2012.10.31. 06:20) Autóval
  • delisa: Az általad is vázolt állami dotációs rendszer miatt, nem kerül túl sokba betegnek lenni. A vizitdí... (2012.10.31. 01:18) Egészségügy
  • delisa: Babakocsival ingyen utazik,aki tolja. (2012.10.31. 01:12) Nem autóval
  • ioi (törölt): @svedpadlo: Szia, bocs, hogy nem reagáltam eddig, kicsit behavazott a sok intéznivaló... Köszi szé... (2012.10.01. 11:41) Bürokrácia II.
  • bandirepublic: gratula az álláshoz! (2012.09.30. 18:40) Bankszámla

Hitel

2012.05.30. 21:58 :: svedpadlo

Az előző posztok egyikében írtam már arról, hogyan birtokolják a lakásokat Svédországban, mit lehet és mit nem lehet tenni a lakásoddal. Minap megjött a meghívó a lakógyűlésre, mellékelve a számvizsgáló bizottság jelentése. Ámultam, amikor azt láttam, hogy az ehhez a lakóközösséghez tartozó lakásokban a közös képviselet által felvett hitel négyzetméterenként megüti a negyvenezer forintot – vagyis ez a közös banki hitel, nem az, amit te felveszel, hogy megvehesd a lakást. Vagyis jöjjön egy poszt a hitelekről.

Emlékeztetőül: a lakásokat egy közös vállalat birtokolja, amelyben lakóként te részvényes vagy. A cégek pedig adót fizetnek. Ez az adó (mondjuk legyen vagyonadó) ennél a társasháználháznál tavaly háromezer forintra jött ki havonta lakásonként. A házak állagának tökéletes fenntartása érdekében a közösség mindig kölcsönöket vett fel, a három kölcsönünk periódusideje két év múlva jár le, a költségek pedig vélhetően növekedni fognak, mivel nevetségesen alacsony kamat mellett tudtunk eddig törleszteni. A háznak emellett nem célja, hogy minél hamarabb megváljon a hitelektől, mert ad 1: köszöni, szuperjól tudja fizetni a törlesztőt, ad 2: akkor magasabb adót kellene fizetnie az államnak. A házon egyébként nem csak a felújításokból eredő hitel van. Amikor a beruházó-építtető felhúzta a blokkokat, akkor a cég, amelyikben te részvényes vagy (lakóként) hitelt vett fel, amiből előfinanszírozta a lakásokat, melyeket aztán részvény formájában eladott a tulajdonosoknak. Az eladási ár azonban a vételi árnál alacsonyabb (!) volt, a fennmaradt rész hitel formájában terheli a közösséget (úgy 40 éve volt még negatív kamat is az országban). Még egy furcsaság: az sem ritka, hogy állami telken található a társasház, amiben laksz, és az államnak évente telekbérletet fizet a ház.

Akinek Magyarországon van lakáshitele vagy csak kicsit is képben van az otthoni kamatokkal, az most valami teljesen mást képzeljen el ide. Kezdjük azzal, hogy Svédországban emberemlékezet óta nincs devizaalapú hitel, kizárólag svéd koronában számolnak. A törlesztő pedig röhejesen alacsony. A svéd központi bank, a Riksbank alapkamata 1,5 % (az MNB-é e pillanatban 7,0), vagyis alapból jópár százalékkal kedvezőbb helyzetből indul itt a vevő. Aztán. Van olyan lehetőség, hogy csak a kamatokat fizeted, a tőkét nem törleszted. Így noha akár száz évig adós maradsz, vélhetőleg nem fog gondot okozni a törlesztő. A kamatperiódus 3 hónaptól sokévig terjedhet. Most például akciósak a hároméves kamatperiódusú lakáshitelek, mert a bankok az alapkamat hosszú távú csökkenését helyezték kilátásba.

No de itt egy példa, amihez annyi megjegyzést fűzök elöljáróban, hogy a családi házakat általában magánszemély birtokolja, így vagyonadótól mentesek. Az állami televízió egyik múlt heti adásában egy fickó arra panaszkodott, mennyire kizsigereli őt a bankja, mert az tisztességtelenül nagy marzsot alkalmaz. A bő négymillió koronás hiteléhez ugyanis havi kemény 10-11 ezer koronát kell perkálnia a Handelsebanken kontórjára, mert a hitelkamatot csak valami 4,3 százalékra tudta lealkudni. Fú, borzasztó, menten megsajnáltam, hogy a gonosz bank a kétszintes házára, garázsra, nagy kertjére ilyen sok pénzt elkér itt, 15 percre a belvárostól. Ez a törlesztő, ha két felnőtt tanári fizetéssel számolunk, a családi kassza 20, maximum 22%-a havonta... ej, no hát ez valóban tűrhetetlen! (N. b. otthon a nyolcórás állásom mellett a lakáshitelem a fizum 80%-a volt a végén...)

Svédországan úgy kell a hitel nélküli embert keresni, mint tűt a szénakazalban. Piszkosan olcsóak a hitelek, vagyis leginkább a lakáscélúak (bár 25% önrész alatt nem állnak szóba veled). Ezt az is magyarázza, hogy a stockholmi ingatlanárak felszöktek. Először is jó a termék: a lakások kiváló állapotúak, no meg rengeteg a betelepülő, ám a várost körülveszi néhány milla köbméternyi víz, sok-sok tonna gránit, meg természetvédelmi terület, így elhelyezkedésénél fogva nemigen tudna tovább terjeszkedni, a kínálat így beszűkült, a kereslet megugrott, ergo a bankok hosszú távon is arra számítanak, hogy kiváló befektetés marad az ingatlan, ezért hajlandóak olcsón hitelezni, még úgy is, hogy a tőketartozásod akár életed végéig megmarad. De az nem baj, mert vagy törlesztik tovább az örököseid, vagy a bank értékesíti majd jó pénzért. Nem mintha nem tudnák itt megoldani az emberek a tőke visszafizetését, de ilyen bagatell kamatok mellett egyértelműen jobban jár a lakástulajdonos, ha például részvényekben tárolja a megtakarításait.

A példára visszatérve, az ipse 4,3 százalékos kamata amúgy tényleg lehetne alacsonyabb. Nemrég kaptunk egy levelet, hogy emelik a lakáshitelünk kamatát. Ilyenkor a trükkös svéd betelefonál a banka, hogy márpedig ki ne találják, mert hirtelen felindulásból a megtakarítási számlát átvisszük a konkurenciához... úgyhogy mi a 3,75 százalékunkkal továbbra is nyerők vagyunk.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://svedpadlo.blog.hu/api/trackback/id/tr574556074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.