A legfaramucibb dolog Svédországban eddig talán a lakások tulajdoni rendszere (bostadsrätt). Ha társasházban laksz, akkor számos olyan kötelezettséggel és szabállyal szembesülsz, amivel otthon nem. Például ha az udvaron labdázó gyerek kilövi az ablakodat, akkor a külső üveget a ház, míg a belsőt te állod. Az ablakot nem cserélheted ki csak úgy, a keretet nem festheted le. A teraszoddal sem csinálhatsz akármit, a balkonfelületnek kívülről ugyanúgy kell kinéznie az összes lakás esetében (elhúzható üveget engednek). A bejárati ajtód is a társasház tulajdona, azt sem cserélheted le. Mindez azért, mert itt papíron nem tulajdonlod a lakásodat, hanem az épületet birtokló cég egy tagja vagy, és a lakásnak csak a használati joga a tiéd. Ezt a jogot más lakó nem kaphatja meg, úgyhogy no para, senki nem lep meg álmodban. A lakóközösségnek fontos, hogy a ház képe egységes maradjon. Amikor lakást vásárolsz egy társasházban, akkor a nonprofit vállalkozásban vásárolsz tulajdonrészt (négyzetméteralapon), ami a lakásokat birtokolja. Ezért a vállalkozás mérlegelés után akár meg is tagadhatja, hogy tulajrészt vásárolhass - például nem elég a jövedelmed, és vélhetőleg nem tudnád fizetni a közös költséget.
A közös költség ugyanis nem két fillér. A tágas, kétszobás lakásra, amelyben lakunk, havonta több mint százezer forint a közös költség. Ebben benne van a távfűtés (hosszú a tél!), a meleg- és hidegvíz, a csatornadíj, a szemétszállítás, az előző posztokban említett kisházak fűtése-takarítása, a mosókonyha költségei, a rendszeres és minőségi kertápolás (virágok ültetése, gondozása, fűnyírás, locsolás, fák metszése), a közös helyiségek karbantartása (mintha minden frissen lenne festve...), a ház állapotának megőrzése (itt egyik házról sem omlik a vakolat, összefirkált falakat sem látni), a folyosó fűtése, világítása, a járda takarítása, a kerti bútorok, a közösségi grillezők biztosítása, a tároló és a babakocsi-szoba fűtése-takarítása, a parkoló takarítása és állagmegóvása, az épület biztosítása, a könyvelési és irodai díjak, valamint az ingatlanadó. Nem kevés tétel.
Az alapító okiratban leírtaktól függően a ház akár egészen személyes ügyekbe is beleszólhat. Például ha ki akarod verni a gipszkarton falaidat, vagy eszkábálnád a fürdőt, a konyhát, esetleg csak kiadnád a kecót. Miért? Ha átalakítod a lakásodat, értékállónak kell maradnia (ugye papíron te csak használati joggal rendelkezel), mert ha veszítene értékéből, és esetleg egyszer majd nem fizeted az egyébként magas közös költséget, akkor nem fogják tudni behajtani a tartozásodat, és a házat veszteség éri. (Ez inkább vidéken fordulhatna elő, mert a Stockholm környéki lakások méregdrágák.) Ha ki akarod adni albérlőnek, akkor be kell jelenteni az illetőt a közösségnek (a bérlőnek svéd személyi számmal kell rendelkeznie), megnézik, hogy kinek, mennyiért adod ki (nem nyerészkedhetsz mások lakhatásán!), miért adod ki - üzleti céllal vagy mert külföldre mész tanulni -, és mennyi időre. Mert nem akarnak átjáróházat és hotelt a házban, és úgy gondolják, ha bérlő lakik benne, nem érez majd akkora felelősségtudatot, mint egy lakó.
